Műemlék lakóépület története

A Vörösmarty tér kialakulása

Székesfehérváron a 18.-19. század fordulóján a lakosság rohamos növekedése megkívánta, hogy a város korabeli falai megnyíljanak. Ekkortól helyeződött át a forgalom a Budára vezető régi útról (mai Berényi út) a Budai útra. Ez a folyamat adott kezdő lendületet 1806-tól a Szent István tér megépítéséhez. A cél egy új városközpont kialakítása volt, melyhez később csatlakozott a Budai út és a Vörösmarty tér fejlesztése is.

A Vörösmarty tér helyén a 19. század első felében még majorság volt. A tér kiépüléséhez döntő lökést a vasút külvárosi terjeszkedést vonzó gyors fejlődése és a Budai úton kialakult nagy forgalom adott. A térrendezésre és a teljes beépítésre az 1860-as években került sor.
A Vörösmarty tér egységes kialakítását azzal segítették elő, hogy kitelepítették innen a szűcsök és vargák mosóházait és egységes alapelvek szerint engedélyezték a házak építését és átalakítását.

A Vörösmarty tér északkeleti házsorának két szélső épülete, a 2. és 12. számú lakóházak (akkori számozás szerint 9. és 4.) az elsők között - 1850 körül - épültek, feltehetően Ybl Miklós tervei alapján. A házsor többi épülete az 1860-as években felépülve tette zártsorúvá az északkeleti térfalat.

Az épület

A Vörösmarty tér 12. számú lakóépület a Vörösmarty tér és a Vak Bottyán köz sarkán épült historizáló (klasszicista) stílusban. A zártsorú beépítésben álló, egyemeletes, alápincézett épület a Vak Bottyán köz felől lekontyolt nyeregtetőt kapott, cserépfedéssel.

A térre néző homlokzatán közép- és sarokrizalitok találhatók, a középrizalitban kapubejárat. A homlokzatok a földszinten és emeleten vakolatsávos (kváderes) kialakításúak. A homlokzati nyílások vízszintes záradékúak, a rizalitok emeleti ablakai mélyített tükörben helyezkednek el, felettük konzolos szemöldökpárkánnyal. A főpárkány frízében kör alakú, áttört, kőből készült szellőzők találhatók.

Az udvari homlokzat egyszerű, vakolatkváderes kialakítású. Az épület kapualjához kapcsolódó lépcsőháza félköríves alaprajzú, lebegő kőlépcsővel, öntöttvas korláttal. Korabeli források alapján homlokzat eredeti színezése törtfehér és világos zöldesszürke színben készült.

Az épület története

Az épület első 80-90 évéről nem sokat tudunk. Feltehetően egy család tulajdonában volt, a földszinten eredetileg üzlet és lakás kaphatott helyet, az emeleti szinten egy nagyméretű lakásban lakott a tulajdonos. A nyolcvanas években elbontott hátsó szárnyban cselédlakások lehettek.
Az épületet 1936-37-ben átalakították, ekkor nyerte el mai formáját a eredeti tölgyfa kapu helyén a ma látható kapubejáró is.

A 20. század közepén a pincében óvóhelyet alakítottak ki, a korabeli funkciónak megfelelő acél pinceablakokkal és ajtókkal.
A 2. világháború után az emeleti nagyméretű polgári lakást felszabdalták, szakszerűtlen befalazásokkal három kisebb lakást alakítottak ki. Az 1950-es években a földszinten több üzlet (pld.: dohányáruda), Hege László fotóműterme és Szekszárdi borlerakat is működött.
Az épület homlokzatának legutóbbi teljes felújítására 1954-55-ben került sor. A felújítás előtti állapotról a Fortepan archivumában található fotók adnak hű képet:

1972-ben történ meg a földgáz bevezetése és az épület fűtéstechnikai rekonstrukciója. A lakásokban kéményekbe bekötött gázkonvektoros fűtés készült.
1975-ben kisebb homlokzatfelújítást (javítás és átfestés) végeztek az épületen. A felújítás utáni állapotról a Fortepan archívumában fellelt fotó tanúskodik.
1984-ben lebontották a földszintes, 7 db komfortnélküli lakást tartalmazó hátsó épületszárnyat és ekkor készült a jelenlegi kerítés is.

Az épület 2010-es állapota

Az épület a 2000-es évek elejére rendkívűl rossz állapotba került. A 160 épves tartószerkezet - néhány repedéssel és süllyedéssel együtt - még viselte a terheket, de az épületszerkezetek (homlokzati vakolatok, tagozatok, padlóburkolatok, belső vakolatok, tetőfedés, nyílászárók stb.) általában elhanyagolt, rossz állapotban voltak, javításuk, cseréjük indokolt volt.
Az épületgépészeti és elektromos rendszer kirívóan rossz állapotban volt, nem felelt meg a kor követelményeinek, teljes rekonstrukció vált szükségessé.

A lakásokat kiürítették, az utolsó - bérlakásához még ragaszkodó - lakó is elköltözött. A 160 éves műemlék így várta sorsának jobbrafordulását...

A meglévő épület műemléki védettség alatt áll, a kissé elvadult kert megtartandó értékes kertként szerepel a Szabályozási Tervben. A Vörösmarty tér épület előtti fái megtartandó értékes fasorként vannak nyilvántartva.

Az épület felújításának és átalakításának tervezése

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából 2010-ben ingatlanhasznosítási tanulmánytervet készítettünk a műemlék épület hasznosításának és felújításának lehetőségeit több alternatívában bemutatva. A rendkívül izgalmas tervezési feladatot és eredményét külön oldalon mutatjuk be. Részletek ›