Egérút a tervezésben
Átalakuló építészeti munkamódszerek
Megjelent a HVG 2001/16. számában - 2001 április 21.
A ma építésze már nem a rajzasztal fölött görnyed, hanem egérrel a kezében a monitorra mered. A számítógépes technika nemcsak a tervezés folyamatát formálja át, hanem valamennyire magukat a tervezőket és az épületeket is.
"Az expótelken álló egyetemi város sportcsarnokának (Tüskecsarnok) alapját ellipszis alakúnak álmodták az építészek. A tervezői szándék azonban meghiúsult a terv formába öntéséhez használt számítógépes építészeti program "butaságán". A szoftver ugyanis csak a kosárgörbét ismerte, az ellipszis alakú alaprajzot nem. Így 1994-ben az építészek kénytelenek voltak lemondani eredeti elképzelésükről, s "kosaras" alaprajzú sportcentrum épült" idéz fel Szakál Csaba, az akkori építészteam egyik tagja, jelenleg az Archicom Építész Stúdió ügyvezető igazgatója egy esetet, amikor a tervezőprogram miatt kényszermegoldás született.
Míg kezdetben e szoftverek csupán műszaki rajzokat voltak képesek produkálni, ma könnyedén elkészítik a házak háromdimenziós modelljét, ennek segítségével pedig az építész még a tervezés közben képet kaphat arról, nagyjából hogyan fest majd a kész mű. És nem kell mindent magának akár kézzel, akár géppel megrajzolnia: a tervbe könnyedén beilleszthet kész építészeti megoldásokat például váz-, tető- és homlokzatszerkezeteket, falakat, lépcsőket. A szoftverek zöme (például az ArchiCAD a Graphisoft R&D Számítástechnikai Rt.-től vagy az Allplan a Nemetschek Magyarország Kft.-től) ugyanis rendelkezik egy több száz elemet (ajtókat, ablakokat, fürdőszobai berendezéseket) tartalmazó adatbázissal, melyből kedvére csemegézhet az építész. Ha mindez nem elég, számtalan előre kidolgozott megoldáshoz férhet hozzá CD-n, vagy akár az internetről is letöltheti őket. E tervek többsége a gyártó és kivitelező cégek "ajándéka", ám a bonyolultabb, igényesebb tervrajzokhoz már csak fizetség ellenében jut hozzá a tervező, illetve akkor, ha rendel az adott cég portékájából.
Felmerülhet a kérdés, nem veszélyezteti-e az építészeti "szabásminták" alkalmazása az építészeti stílusok sokszínűségét. Finta József, a Finta és Társai Építészstúdió Kft. vezetője nem fél ettől. "Van, aki gazdagon cizellált rokokó környezetben szeretne élni, más a letisztult formákkal operáló, puritán Bauhaus-épületeket favorizálja mondja Finta. A hihetetlenül változatos igények sokszínűsége megakadályozza egy egységes, "pragmatikus" stílus kialakulását.
Ha a stílusok többféleségét nem fenyegeti is veszély, az építészeti megoldások és a munka változatosságát talán igen, hiszen a mérnökök gyakran mégiscsak az "előregyártott", komplett csomagokból varázsolják elő a megfelelő tervrészletet, a beilleszthető "tucattermékeket". Polgár László, a Plan 31. Mérnök Kft. ügyvezető igazgatója szerint emiatt is fölösleges aggódni. Az alkotók ugyanis rengeteg "panel" közül mazsolázhatják ki a megfelelőt. "Régen sem volt ez másképp mutat rá Polgár , csak akkor a cégek katalógusaiból emeltük át a rajzokat a tervre; igaz, számítógéppel mindez jóval egyszerűbb."
Az építészeti munka már csak azért sem degradálódhat szimpla másolói tevékenységgé, érvel Töős György, az Artonic Építészeti Kft. építészmérnöke , mert a különböző "paneleket" az épületek egyediségébol fakadóan kisebb-nagyobb mértékben majdnem mindig át kell szabni ahhoz, hogy használhatóak legyenek.
Hogy hol mekkora teret engednek a számítógépeknek, stúdiónként változó. A kérdés részben generációs, s eszerint két "leosztás" jellemző: ha az általában idősebb tervezők nem értenek a programokhoz vagy ódzkodnak használatuktól, ők papíron dolgoznak, s csak a fiatal, sokszor egyetemista rajzolók használják a gépet. Így a tervezés folyamata élesen elválik egymástól (a két fázisban néha-néha két külön iroda dolgozik a rajzokon). Ha viszont a tervező is géppel bánni tudó és szerető fiatal, a munka fázisai szervesebben összeépülnek. Egyébiránt nagy általánosságban az a jellemző, hogy a vázlattervek inkább papíron, a későbbi rajzok többnyire gépen születnek.
Nagy építkezéseknél nélkülözhetetlen az építészeti szoftverek használata. A Westend City Center tervezésénél például a számítógépes adatbázis és az internet segítségével másfélszáz építész, statikus, épületgépészeti mérnök, belsőépítész és tájrendező dolgozott együtt. És a modern szoftverek nem csupán a tervezést, hanem az építkezés egész folyamatát is segítik, hiszen anyag-, munka- és pénzügyi kalkulációkat is lehetővé tesznek, munkarendet kreálnak, összehangolják a különböző kivitelezők "terepmunkáját", jelzik, hogy az építkezés adott stádiumában miből és pontosan mennyit kell a helyszínre szállítani.
Bár a számítógép segítségével egyre összetettebb feladatokat képesek elvégezni az építészek, a szakma egy része attól tart, hogy a felhasználónként 1-2 millió forintért beszerezhető szoftverek térhódítása következtében háttérbe szorulnak az olyan "ősi" erények, mint a kreativitás, a rajztudás és a térlátás.
"Tény, hogy a tervezés "rajzolgatós" részének 90 százalékát számítógéppel végezzük. De nem ez a lényeg. Ami igazán fontos, az a szellemi munka. Ehhez pedig nem kell semmiféle szoftver, az ember zötyög a villamoson, vagy egy lapra "firkálgat", és a fejében vagy a papíron egyszer csak kikristályosodik az épület jellege, formája. Ha ez megvan, akkor papírra lehet vetni az átfogó terveket" mesél munkamódszeréről Finta, aki nem hisz abban, hogy egy építész kizárólag számítógép segítségével képes egy épületet megtervezni. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, minél fiatalabb egy tervező, annál inkább "géppel" gondolkodik. "Az egyetemet frissen végzetteknél, illetve az építészkar hallgatóinál gyakran előfordul, hogy csak a számítógép által felkínált "konzervekből" dolgoznak, és ha nem találnak rá az üdvözítő sablonra, feladják, ahelyett hogy új, a komputer adatbázisából eddig hiányzó megoldásokat kísérleteznének ki" hoz példát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán az építészeti ábrázolás tanszékét vezető Szoboszlai Mihály. A fiatal építészek figyelte meg a szakma az öregeknél lényegesen ügyetlenebbül kezelik a ceruzát, ám villámgyorsan és hajszálpontosan rajzolnak az egérrel.
Nagy B. György
