Első molnárlegény lakóháza

Az első molnárlegény lakóházának rövid története

Sáregres község déli határában, a műemléki védettséggel rendelkező Csók István vízimalom épületétől északnyugatra, a Malomcsatorna partján áll a valamikori első molnárlegény lakóháza, a hozzá tartozó gazdasági épületrészekkel. A lakóépület délnyugati végéhez istálló kapcsolódik. A malom és a lakóház tágabb környezetében mezőgazdasági területek (szántó, rét), természetvédelmi terület, halastavak, erdős ligetek terülnek el.

A XIX. század második felében épült, azóta többször átépített és bővített épületben a II. Világháború súlyos károkat okozott. A helyreállítást követő évtizedekben eredeti funkciójának megfelelően lakásnak használták, utolsó lakója, a Csók család egyik leszármazottja, 1998 elején költözött el az időközben lakhatatlanná és életveszélyessé váló házból.

Tervezett funkciók

Az egykori első molnárlegény lakóháza, figyelembe véve a műemlékvédelmi és gazdaságossági szempontokat, a kor követelményeinek megfelelően, eredeti funkciójában kerül helyreállításra. A földszinten egy lakás, garázs, épületgépészeti- és tárolóhelyiségek, a tetőtérben két lakás kerül elhelyezésre. Az épülethez kapcsolódva, a Malomcsatorna partján, a belső udvart körülölelve nagyméretű, fedett terasz létesül. A malom és a lakóház között parkosított udvar, a lakóház mögötti területen gazdasági udvar kerül kialakításra.

Homlokzati kialakítás

Az első molnárlegény lakóházának homlokzata, figyelembe véve a műemlékvédelmi szempontokat, az eredeti állapotot leginkább megközelítő módon és a cecei Csók István ház motívumainak felhasználásával kerül helyreállításra. A felmenő falak nagymértékű nedvesedése a külső falfelületek simított légzőképes vakolattal és törtfehér színű, jó páraáteresztő képességű festéssel újulnak meg. A meglévő rossz állapotú ablakok cserére szorulnak, egyedi gyártású, faszerkezetű, gerébtokos nyílászárók kerülnek beépítésre. Az ablakokat 15 cm vtg. egyszerű tagozatú vakolatsáv keretezi. Az eredeti ajtóval és a malom bejárataival összhangban egyedi gyártású, fakeretes, terv szerinti tölgyfa bejárati ajtók kerülnek beépítésre. Látszó faszerkezetként a cecei Csók István ház tornácának hangulatát idéző rácsos kapuk és fix mezők készülnek, lazúros felületkezeléssel.

A tetőn 40 cm vtg. nádfedés készül, 95 cm-es ereszkinyúlással, homlokzaton megjelenő fa könyökökkel. A tetőről lefolyó csapadékvizet az épület körül telepített szivárgórendszer a Malomcsatornába vezeti. A fedélhéjazat kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a helyreállított épület tetőfedése a tájegységben komoly hagyományokkal rendelkező és nagy mennyiségben megtalálható természetes építőanyagból készüljön. A műemléki környezet is azt indokolja, hogy az épület visszakapja eredeti tetőfedő anyagát, és így megjelenésében és anyaghasználatában harmonikusan illeszkedjen szűkebb és tágabb környezetébe.

Alkotók

Generál tervező: ArchiCom Építész Stúdió

Vezető építész: Szakál Csaba

Építész: Bozóki Judit
Belsőépítész: Ruttkay-Miklián Ágota
Tartószerkezet: Nagy Sándor

Építtető: Magánszemélyek és Sztrádateszt Kft.

Tervezés éve: 1998-2004

Épületgépészet: Hermán Sándor
Épületvillamosság: Ruska László
Kert és tájépítész: Jeszenszky Mariann